Cicanapló

Kosztya Gavrilovics Trepljov, a kis ezüstszürke és Sirajuki Naoko, a még kisebb, fóka színű sziámi cica hétköz- és ünnepnapjai

Csatlakozz te is!

Cicanapló on Facebook

Friss topikok

  • Nefernefernefer: Hova tűntetek??? Lassan egy éve se kép, se hang... :-( (2011.10.17. 10:27) Kis helyen is elfér
  • Lina - Cicanapló: @Gala: Most az egerek is elbújtak valahová egy ideje. Szomorú... (2010.11.03. 16:27) Minden lyukba belefér!
  • Messzenéző Minyon: Bocsánat, hogy csak most kívánok boldog szülinapot Naokonak, de amikor ez a bejegyzés megjelent, h... (2010.10.01. 18:40) Boldog szülinapot, Naoko!
  • Zizzzencs: Meg is mutatom:) (2010.09.29. 15:03) Nosztalgia #4: Miből lesz a cserebogár?
  • robertnem: szerintem a két cica érzi egymás nembéli különbségét és boldog párkapcsolatban élnek az utód-nemzé... (2010.09.09. 08:27) Tisztaságügyi felelős

Macska, egér, harc

2010.07.28. 10:55 - Bálint - Cicanapló

Címkék: fotó kosztya naoko

Rendkívüli pillanat érkezett el a macsekok életében: elfogyott az utolsó tíz kilós gyerekmacska-táp, úgyhogy a mai naptól ünnepélyesen felnőttnek nyilváníttattak mind a ketten, és már egytől tíz éves korig, ivartalanított cicáknak való tápot esznek. Az átállás nem ment könnyen – de nem a macskák miatt. Úgy esett ugyanis, hogy ma reggelre, sőt, már tegnap éjszakára elfogyott a táljukból az utolsó adag gyerektáp, de a csomagszállítót csak reggel tízre vártuk. Ennek örömére Kosztya újra felfedezte a kora reggeli hálószobaajtó-kaparás minden örömét, aztán reggel, látva, hogy még mindig nem került kaja a tányérjába, bevetette a legkétségbeesetteb nyávogását. (Eközben Naoko úri nyugalommal üldögélt a lépcső felső fokán, legfeljebb megvető pillantásokat vetett az érzelmeit kordában tartani nem tudó Kosztyára – ennek ellenére végül vagy kétszer annyit falt fel a kajából, mint Kosztya.)

Aztán tíz előtt pár perccel megjött a táp, bár eddigre Kosztya már szomorúan letett a dologról. Rendeltünk egy 13 literes táptartó vödröt is, de sajnos nem végeztünk komoly számításokat előtte: kiderült, hogy ebbe a 10 kilós táp fele fér csak el... Na mindegy. Megkapták a nagyobb szemű tápot, és kisebb meglepetésemre abszolút semmi bajuk nem volt vele, lelkesen és jóízűen befalták a szokásos mennyiséget, szerintem fel se tűnt nekik, hogy nem ugyanazt eszik, amit eddig.

És ha az ember ilyen bazi sok pénzért vásárol kaját meg vödröt, akkor (ott, ahonnan mi rendelünk) ajándékot is választhat, úgyhogy kértem plüssegereket nekik. Ugyanis szerintük a felnőtt macska már nem játszik, mert az méltóságán aluli (az utóbbi egy-két hónapban egyedül egy nyakba akasztható sajtós pass bírta őket akármilyen minimális szintű játékra), szerintem viszont a macska, amelyik nem játszik, hülye. És mivel én nyomogatom a gombokat a gépen, továbbá a pénztárca is nálam van, mégis játékot kaptak, azzal felkiáltással, hogy „márpedig játszani fogtok, gyökerek, és kész”. És milyen igazam lett! Naoko ugyanis immár majdnem egy órája megállás nélkül az egyik kisegérrel játszik – Kosztya meg figyeli, mert marhára érdekli, de óvodás színvonalú dolognak tartaná, ha elvenne egy játékot a kisebbtől. Én meg egyelőre csak egy egeret adtam át nekik a négyből, hátha így később unják meg.

Naoko persze bevitte az egeret a saját felségterületének tartott fürdőszobába, ahogy a kedvenc gatyamadzagja sem tölthet el a fürdőn kívül tíznél több percet. Kosztya pedig bevonult, és lefeküdt a vécé mögé, hogy unalmat tettetve bámulja a játékot.

Aztán a beavatkozásom révén a harc arcvonala átkerült a szobába, ahol rengeteg olyan búvóhely volt, ami mögött Kosztya elálldigálhatott (vagy üldögélhetett) anélkül, hogy gyanúba keveredett volna, hogy netán őt is érdekelné valami ostoba játék.

Kövesd a Cicanaplót a Facebookon is!                    Megosztás

A bejegyzés trackback címe:

https://cicanaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr102181789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kíváncsi vagyok, meddig bírja majd az az egér :)

Nálunk Boni először a farkukat tépte le... :)
Persze ez mit sem zavarja abban, hogy pofozgassa és focizzon vele... :)
Sajnos elég hamar bejátsza az ágya alá, ahová meg nem fér be, és vállig bedugva a mancsát vájkál utána, de nem sikerült, aztán jön a sértett, dacos kirohanás, hogy "jóvan, vazze, akkor nem is kell..."
Gatyamadzag a legjobb macskajáték. Különösen a macskák elől gondosan eldugott gatyamadzag.
Gatyamadzak rulez! :) De az egér sem rossz. Főleg, ha csörög is.
@mickie: Mármint, gatyamadzag, természetesen. :)
És szegény Kosztya nem kaphatna egy saját egeret?
@Avril50: Azóta rájött, hogy közös, és meg is lehet küzdeni érte :)


süti beállítások módosítása