Megrovásban részesítettek minket, amiért hanyagoljuk Kosztyát. Persze csak a blogon, mert például itthon ő a lakásban lévő minden élőlény szeme fénye. Néha nem is győz elmenekülni a szeretet elől a szekrény tetejére. De hát íme a bizonyíték, hogy Kosztya jól van, és nem csak unatkozással meg alvással tölti a napjait:

Hanem például Kosztya kénytelen szembenézni a vendégek szeretetével is. És nem csak a galéria lépcsőjének biztonságából pofozkodhat velük, hanem - tetszik, nem tetszik - néha kézbe is veszik.

Aztán Kosztya újabban gyakran ismerkedik a lámpákkal. Odamegy az olvasó ember feje mögé, macskaalakú árnyat vet a könyvre, és a lámpákat szaglássza. Valószínűleg igyekszik jól kiismerni legújabb ellenfele, a legyek és muslickák gondolkodását, ezért vonzza újabban a fény.

Mert egyébként Kosztya legújabb mulatsága az, hogy legyekre vadászgat. Ő és Naoko egyaránt kedvelik az új sportot, és egyre sikeresebbek is benne. Csak az a fránya légy néha megbújik olyan helyeken, ahol nem lehet elérni, csak dühösen bámulni - és csalódott-, elkeseredett-macska nyávogásokkal rémisztgetni.

Aztán Kosztya rendet tart a házban. Vagyis finoman figyelmeztet minket, ha elől felejtettünk mondjuk egy lavornyi száraz ruhát. Mert rend a lelke mindennek. És ezt Kosztya aztán tudja!

Végül néha azért összebújik Naokóval. Mert egy kis melegség mindenkinek jár. (Itt bent nincs ám 35 fok... A vastag falú, földszinti lakásnak is van előnye.)