Naoko imádja, ha telefonálok. Bárhonnan képes előszaladni annak örömére, hogy én a telefonba beszélek, és nem csak úgy bele a nagy világba. Dörgölőzik, rágcsálja a kezem, talán idővel még dorombolna is, habár ezt nem tudom, mivel nem szoktam órákon át csevegni telefonon.

Néhány hete vettem észre először ezt az új rajongását, amikor angolul kellett tárgyalnom. Azt hittem, az idegen nyelv és hanghordozás az érdeklődés oka, de nem: magyarul is szereti, ha telefonálok. Akár én hívok valakit, akár engem hívnak, Naokót érdekli a dolog. Csak azt nem értem, hogy miért...