Néha elég belőlük. Naoko mindig is hajlott némi elevenségre - Kosztya meg arra, hogy befolyásolható legyen. De úgy tűnik, az elmúlt egy-két héten beléjük bújt a kisördög...
Először a laptop zsinórját rágták el. Teljesen. Még napokkal később is előkerültek apró darabkák a lakás különböző pontjairól.
Ja, és a laptop nem működik aksiról - persze minek működjön, ha feltölteni úgyse lehet? Aztán kiderült, hogy így járt a nyomtató zsinórja is, és Bálint discmanjének töltője is. Meglehetősen kellemetlen: se munka, se szórakozás a macskáknak köszönhetően...
Ezután már mondhatni semmiség volt, amikor egy reggel arra keltem, hogy az egész fürdőszobát beteríti a wc-papír. Sikerült letekerni az egész gurigát - azt a gurigát, amit éppen előző este tettem ki a helyére, és nem mellesleg az utolsó tekercs volt éppen a háztartásban. (Naivan azt hittem, elég lesz másnap venni egy új adagot...)
És ki lepődne meg azon, hogy nagy kergetőzések közepette a macskának fel kell menni a galériára, onnan a komódra, onnan pedig le kell lökni egészen a földig egy képkeretet? Hadd törjön az üveg!
Az persze sajnálatos, hogy a falról a tapétát a macskáknak csíkokban kell leszaggatni, és ha rájuk jön ez a mánia, akkor lehetetlen őket eltántorítani ettől. Nyilván eddig is az volt a tervünk, hogy újra festjük-tapétázzuk majd a lakást...
Aztán zárásként tegnap sikerült másodszorra is lelökni az orchideámat, bimbók és szirmok hullását előidézve. Az első próbálkozás még nem volt teljesen sikeres, mert csak a padló és az asztalom fele lett vizes-földes (néhány fontos levél, egy mobil és hasonló apróságok bánták a dolgot). De másodszorra már sikerült eltalálni az irányt, és a félig fehér szőnyegen landolt a cserép. De legalább nem takarítás után történt mindez.
Ki se néznétek belőlük, igaz? Különösen, amikor "a földkerekség legédesebben alvó élőlénye" címre pályáznak:
Pedig báránybőrbe bújt ördögök...
