Meghoztuk a karácsonyfát. Előzetes feltételezéseink szerint Kosztya napjában, Naoko óránként egyszer próbál majd felmászni a feldíszített fára, most pedig megkezdtük az összeszoktatásukat. A fa részéről egyelőre passzív, beletörődő ácsorgás figyelhető meg (gondolom, meg tartalékolja a tűlevelek záporát...), Kosztya részéről mérsékelt érdeklődés, Naoko részéről mérsékelt pofozkodás.

Egyelőre elmondhatjuk, hogy a szobát, ahol a leendő karácsonyfa van és lesz is majd, a macskák csak nagykorú felügyelete mellett látogathatják. Ez szánalmasan hatástalan "sicc!" kiáltásokat von maga után - Naoko nem nagyon hallgat az emberre. De ha Kosztya máshol van, akkor úgyis csatlakozik hozzá, tehát csak a nagyobb és okosabb macska befolyásában bízhatunk.

Akárhogy is, mi hosszú távú küzdelemre számítunk a vadon szülötte és a szobacicák között. Ígérjük, néha tartunk majd beszámolót arról, hogy hol tart a viadal. Azért a törékeny díszeket mellőzzük idén...