Ma arról akartunk írni, hogy Naoko milyen ügyesen feltalálta magát már az első itt töltött óráiban, és még Kosztya időnkénti támadasáival sem törődve hosszasan játszadozott egy borosüveg dugójával – de az élet közbeszólt. Ma reggel eleinte Kosztya terrorizálta a kicsit, aztán valamivel később a pici is Kosztyát (na ez mondjuk meglepte Kosztyát, azt meg kell hagyni). Aztán egyszer csak ez a látvány fogadott a nappaliban.
Mindezt úgy, hogy Naoko ugrálásban, hogy úgy mondjam, nem épp a legbátrabb: mászni bármit megmászik, de ha le is kell jönni, azt általában kétségbeesett nyávogással próbálja megoldani, még egy fotel tetejéről is. A székre viszont egyedül került fel, az pedig egészen emberes kis ugrást kíván.
Külön felhívnám még a figyelmet a következő képen, azon belül is Naoko arcán látható „most komolyan, egy ilyen helyzetben is zavartok?!”-tekintetére.
