Kosztya árnyékként követ mindenhova. Nem csinálja mindig, csak ha ébren van. Nekem úgy tűnik, leginkább a zuhanyozással nem tud mit kezdeni. Értem én persze, hogy nyalogathatnám is magam, de bármilyen meggyőzően is bizonygatja ezt egy kiscica, én akkor is maradok a fürdőkádnál. Kosztya még a fogmosást is megbűvölten nézi, bár amikor felé fordulok, legtöbbször eliszkol. Szerintem fél, hogy az ő száját is fogkefével akarom kisikálni. Végülis megértem, a mindennapi multivitamin beadásából kiinduva jogosan félhet, hogy bármit képes lennék a szájába dugni.

Most éppen az ölemben ül és elégedetten dorombol. Egy perce még fel és alá száguldzott a lakásban, végigszaladt a fotelen és az ablakpárkányokon, kicsit a függönyökbe is belecsimpaszkodott, majd felrohant a galériára, végül leszökdellt a lépcsőn, és az ölemben kötött ki. Most pihen.