Cicanapló

Kosztya Gavrilovics Trepljov, a kis ezüstszürke és Sirajuki Naoko, a még kisebb, fóka színű sziámi cica hétköz- és ünnepnapjai

Csatlakozz te is!

Cicanapló on Facebook

Friss topikok

  • Nefernefernefer: Hova tűntetek??? Lassan egy éve se kép, se hang... :-( (2011.10.17. 10:27) Kis helyen is elfér
  • Lina - Cicanapló: @Gala: Most az egerek is elbújtak valahová egy ideje. Szomorú... (2010.11.03. 16:27) Minden lyukba belefér!
  • Messzenéző Minyon: Bocsánat, hogy csak most kívánok boldog szülinapot Naokonak, de amikor ez a bejegyzés megjelent, h... (2010.10.01. 18:40) Boldog szülinapot, Naoko!
  • Zizzzencs: Meg is mutatom:) (2010.09.29. 15:03) Nosztalgia #4: Miből lesz a cserebogár?
  • robertnem: szerintem a két cica érzi egymás nembéli különbségét és boldog párkapcsolatban élnek az utód-nemzé... (2010.09.09. 08:27) Tisztaságügyi felelős

Nosztalgia #1: A hegymászó

2010.02.03. 09:00 - Bálint - Cicanapló

Címkék: fotó naoko

A kedves kis Naoko minden meggyőződésével és csöppnyi, ám annál egocentrikusabb agyával úgy hiszi, hogy az egész világ természetszerűen ő körülötte forog, és ha ebben a rendeltetésszerű működésben valami zavar állna be, akkor szolgák hadának kell lesni még nem csak nem is a kívánságait, hanem kimondatlan fájdalmait. Ma reggel 7 óra körül  például épp senki nem foglalkozott Őmacskaságával, ideértve Kosztyát is. Úgyhogy Naoko fogta magát, és torkaszakadtából üvölteni kezdett, de egészen irreális módon, mintegy hatvan percen keresztül, megállás és halkulás nélkül, azzal a kitartással, ami más hajnalokon is jellemzi és segíti őt az ajtó kaparásában, elképzelhetetlenül hangosan, egyre hangosabban, és minden létező hangszínét bevetve. Azaz nem: csak az idegtépő hangszíneket bevetve, a többit persze megtartja arra a heti két-három percre, amíg épp nem méltatlankodik valamin.

Érthető módon minderről semmilyen felvétel nem készült, hangfelvétel sem, már csak azért sem, mert nem lett volna publikus az időnként fel-felhangzó káromkodás-ömleny. Álljon itt inkább néhány fotó Naoko ideköltözésének másod-harmadnapjáról, amikor még egy tüneményes kiscica volt, egy normális pályán forgó világban, aranytrónusok és szolgasereg nélkül.

Ekkoriban Naoko még olyan beszari volt, hogy Dorothy oroszlánja keresztes vitéznek tűnt volna mellette. Ebből kifolyólag már egészen kis vertikális távolságokból sem volt mersze lefelé távozni, egy szék vagy két lépcsőfok már döbbenetes kihívásul szolgált számára. Ott maradni viszont sosem akart a szédítő magasságok tetején, lefelé pedig ugye nem jött, maradt tehát a felfelé menekülés, ahonnan újra nem jött lefelé, tehát még feljebb menekült, és így tovább. Így keveredett el a fenti képen is látható sík képernyős monitor mintegy egy centi vastag tetejére.

 

Miután körülnézett, észlelte, hogy most aztán zsákutcába került, mert ennél már nincs feljebb, lefelé meg határozottan a mélység vezet. Úgyhogy az alábbi képen már megelőlegezi uralkodói mivoltát, és beszédes ábrázatával nagyjából azt mondja, hogy „te meg mit szórakozol azzal a fényképezőgéppel, mikor nyilvánvaló, hogy engem innen le kellene venni?!”.

Amint az a korábbiakból talán már kiderült, az állat túlélte a veszélyes incidenst.

A bejegyzés trackback címe:

https://cicanaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr831724375

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

First. :)
Nagyon tetszik a bejegyzés! :) ... "azzal a kitartással, ami más hajnalokon is jellemzi és segíti őt az ajtó kaparásában" :) :) :)
Jaj... Szóval, ők is a korán ébredők táborába tartoznak?
Egy kutyától ilyesmi nem annyira meglepő, na de, egy csöpp cica, aki egy órán át "sírdogál" a törődésért?! Jót mosolyogtam rajta, de azt elhiszem, hogy átélni, esetleg erre ébredni nem lehetett olyan mókás.
Joli cica 5:40 és 6:00 között először az almot kaparja (jóóó hangosan, nagyon vehemensen, hallom, ahogy repül szanaszét a sok kis kavics....) majd utána jön az ajtókaparás.
Szinte nincs is szükség már ébresztőórára :) Kár, h Joliból nem lehet kiszedni az elemet, néha úúúúgy megtenném
:)
:))
Na, erről megint eszembe juttattad, miről kéne írni :))
A sziámiknak iszonyúan fülsértő hangjuk bír lenni :).
Ja ha egy cica-gyereket igy elkényeztetnek, akkor senki se csodálkozzon. Kár, hogy Makarenko erre nem dolgozott ki valamilyen jó elméletet.
Sziasztok,
Körkérdés macskásokhoz - Joli cica egész éjjel kaparja az ajtót és kétségbeesetten nyávog, és nem tudunk aludni. Beengedni nem szeretném, mert nem szeretnék rendszert abból, h rajtunk alszik. Ha adok neki vmi játákot a másik szobában, abból rohangálás (=törés, borogatás) lesz.
Van vmi ötletetek?....Annyira vágyom egy jó alvásra....
Most kezdődnek még csak hányattatásaitok! :))
A reggeli panaszáradat, és "unatokozommikorfoglalkozikmárvelemvki" nyávogás után lassan éjszaka úgy 2-3 fele is rájön majd a barátkozhatnék, vagy világfájdalma kihirdetése :)
Persze lehet , hogy ez csak az én macskám specialitása, de jobb felkészülni a legrosszabbra :))
@simonlewis: Az első 2-3 évben kizártuk a macskát a szobákból, mondván, hogy ne aludjon velünk.
Az irdatlan kaparás és nyávogás azonban egyre rosszabb lett, és végül beengedtük.
Miután már megtehette, hogy bejön, talált magának olyan helyet a szobában ahol tud aludni nyugodtan. Ez lassan az ágy lett :) , de azért más helyeket is tud találni ha akar.....:) A miénk nem nagyon akart, de még mindig többet lehet így aludni, mint kaparás mellett.
Huh, akkor ez kemény menet lesz.... Bár eszembe jutott egy olyan megoldás, h biztos kell neki egy társ, kell tehát még egy cica! :)))
@simonlewis: A másik cica nagyszerű ötlet, de azért arra számítsatok, hogy akkor már ketten fogják kaparni az ajtót éjszakánként. Sőt, nálunk a pici Mazsi ("a második") újabban sokkal aktívabb alvás helyett, mint anno Zserbó volt.
Sok hasznosat én sem tudok javasolni, Zsebit mi sosem zártuk ki, így nem minket terrorizált, hanem igyekezett rendet tenni a lakásban... Mostanában Mazsitól nem tudunk aludni - folyton felugrál egy kis törődésért, és jön-megy, pakol. Még keressük a "kikapcsoló gombot..."
@mickie: Hm, tulképp kósza ötlet volt. Talán műtét után nem lesz már ennyire eleven. Mazsi meg nagyon jó fej, szoktam olvasni a Ti blogotogat is :)


süti beállítások módosítása